Negyedszázada nincs víztisztítója Gútának, így a város szennyvizének egyharmada a Vág folyóba ömlik. Ez egyrészt jelentősen környezetkárosító, másrészt a víztisztítás hiánya egyes beruházásokat is akadályoz. Küszöbön áll egy megoldás, de a kritikusok szerint túl közel épülne a lakóövezethez. Nem akarnak kellemetlen szagokat.
Tisztítóállomás híján 25 éve ömlik a Vág folyóba Gúta szennyvizének egy része – a csatornahálózatra csatlakozott háztartásoké. Ezt megelőzően, a ’90-es évek elejéig működött Gútán víztisztító, amely azonban már akkor is elavult volt, nem felelt meg a helyi feltételeknek, például a homokos talaj jelentette kihívásoknak – rendszeresen előfordult talajvízbeömlés, a homokszemek pedig szinte ledarálták a víztisztító berendezéseket. Be is zárták, azzal, hogy a város korszerűbb megoldást talál a szennyvíztisztításra.
A párkányi víztisztító – ehhez hasonló épülne Gútán
Míg a Komáromi járás déli településein a KOMVaK a vízszolgáltató vállalat, Gútán és az északibb községek többségében a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság (ZSVS). Azonban Gúta hiába vált részvényessé a vízügyi társaságnál még a kilencvenes évek első felében, ezáltal nagyobb beleszólást szerezve a társaság fejlesztési terveibe, mégsem kezdődött meg egy új tisztítóállomás építése. Tervek ugyan készültek, ám a vízmű hiába pályázott uniós alapokhoz, nem nyert rá támogatást. Egy 2014-es nagyszabású terv szerint 24 millió euróból bővítették volna a csatornahálózatot, illetve építettek volna egy tisztítóállomást a Vág folyó mellett – ez azonban alapvetően pénzhiány miatt meghiúsult, ráadásul a kérdéses telek kusza tulajdonviszonyai is hátráltatták az elképzelést. Eközben Gútánál jóval kisebb településeken a vállalat épített ki például csatornarendszert, ami viszont jelenleg is csupán 20-30 százalékos kihasználtsággal működik.
A szivattyúállomás az új helyszín
Az elmúlt hónapokban azonban fordulat történt, végre konkrét lépések történnek a gútai víztisztítás megoldása terén. Ehhez kellett, hogy a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság élén nemrégiben személycsere történt, valamint az is, hogy az illetékes vízügyi hatóság úgy döntsön, nem hosszabbítja meg Gútán a „kiengedési“ engedélyt, tehát annak lehetőségét, hogy a szennyvíz egy részét a jövőben is a Vág folyóba engedjék. A vízműnek így lépnie kell, ezért tavaly év végén vázolták is elképzeléseiket Gúta önkormányzatának.
A gútai szivattyúállomás – itt épülne a víztisztító
Roman Čajka, a vízügyi társaság beruházásért felelős igazgatója a gútai képviselő-testület januári ülésén elismerte a ZSVS felelősségét abban, hogy évtizedekig semmi nem történt a probléma megoldása terén. „Szégyen, hogy eddig nem tudtuk megépíteni Gútán a víztisztítóállomást“ – jelentette ki.
Jelenleg azonban nincs olyan pályázati kiírás, amelyre a vízmű kérvényt nyújthatna be, sőt, nem is várható. Ezért a vízmű az említett 24 millió eurós projekt helyett egy olcsóbb, gazdaságosabb fejlesztéssel oldaná meg a gútai helyzetet, melyet saját pénzből finanszírozna – a vízügyi társaság igazgatótanácsa előzetesen már rábólintott az elképzelésre. Eszerint a jelenlegi szivattyúállomást bővítenék, itt épülne egy új víztisztító állomás. Horváth Árpád polgármester kérdésünkre elmondta, ez azért is olcsóbb, mert nem zöldmezős beruházásként épülne, mivel a helyszínen már ki van építve a szükséges infrastruktúra – trafóállomás, vezetékek, út, irodaépület is rendelkezésre áll.
Biológiai tisztítás, két lépcsőben
Jelen állás szerint két szakaszban épülne ki a tisztítóállomás. Előbb egy olyan tisztító épülne, amely képes lenne a jelenleg a csatornahálózatra rákötött háztartások, vállalatok szennyvizét tisztítani – tehát a város szennyvizének harmadát, pontosabban 4 ezer lakosét. Egy alapvetően biológiai tisztítással működő állomásról van szó, ahol a végtermék egy fekete, humusz-szerű dolog, ami – elméletileg – még arra is alkalmas, hogy szántóföldeken legyen szétterítve. A polgármester ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, erre – mármint a végtermék felhasználására talajjavításra – csakis akkor kerülhet sor, ha a vizsgálatok kétséget kizáróan igazolják, hogy semmilyen ártalmas, szennyező anyagot nem tartalmaz. A tervek véglegesítése és engedélyek beszerzése után, jó esetben már idén ősszel megkezdődhetne a tisztítóállomás építése, a költségek 4 millió euró körül lehetnek.
Befejezése után a csatornahálózatot bővítené a vízügyi társaság, azaz még több utcát csatlakoztatnának, ezzel párhuzamosan pedig növelnék az új tisztítóállomás kapacitását, hogy nagyobb mennyiségű szennyvíz tisztítását is el tudja látni. Az előzetes tervek szerint a teljes projekt 2025-re valósulna meg.
A párkányi víztisztító
Elűz a bűz?
A tervek alapvetően jónak, gazdaságosnak tűnnek, azonban többen is aggódnak amiatt, hogy a környéken kellemetlen szagok terjengenek majd a szennyvíztisztító miatt. A helyszín ugyan a város szélén van, de családi házak is vannak a szomszédban, a legközelebb – néhány száz méterre – a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola található. Környékbeli lakosok egyáltalán nem örülnek az ötletnek, felmerült, hogy aláírásgyűjtéssel tiltakoznak ellene.
Az aggályok miatt a polgármester, a hivatal illetékes dolgozói, a szakbizottságok képviselői, de a leginkább érintett szakközépiskola igazgatója is ellátogattak Párkányba, ahol egy hasonló technológiájú, de még nagyobb kapacitású tisztítóállomás működik.
Horváth Árpád polgármestert meggyőzték a Párkányban látottak. „A párkányi állomáson zárt rendszerben zajlik a semlegesítés, nem lehetett érezni kellemetlen szagokat. A Gútára tervezett is hasonlóan működne, némileg korszerűbb technológiával, de kisebb kapacitással – a párkányi ugyanis 30 ezer lakos szennyvizét is képes lenne tisztítani“ – nyilatkozta a Deltának.
Fekete, humusz-szerű anyag marad a tisztítás után
Halász Béla, az építésügyi és városfejlesztési szakbizottság elnöke is kedvező benyomásokat szerzett. „ Amit ott láttunk és szagoltunk, meggyőzött arról, hogy helyes döntést hozunk, ha ilyen épül nálunk is. Személyesen felkerestem a szomszédban lakókat is, azt mondták, semmi gondot nem tapasztaltak az évek során, és nem ismernek olyan embert sem a környéken, akinek esetleg problémája lett volna kellemetlen szaggal“ – jelentette ki.
Szokol Dezső, a potenciális helyszínhez legközelebb található gútai Magán Szakközépiskola alapító-tulajdonosa azonban jóval kevésbé derűlátó. Azt ő is elismerte, hogy egy korszerű, magas színvonalú tisztítóállomás a párkányi, ami ottjártukkor valóban nem árasztott bűzt. Rámutatott viszont arra is, hogy hideg időben látogattak el, és úgy vélte, a nyári melegben egész más tapasztalatokat szereztek volna. „Elhibázottnak gondolom, hogy az iskolánk és a családi házak közelében épüljön meg a tisztítóállomás. Sokkal jobb helye lenne a Vág mellett, ha drágább is, de ez legyen a vízművek gondja. Vagy a szivattyúállomástól legalább még 200 méterrel odébb épülhetne. Ráadásul nyáron egyre gyakoribb a déli szél, ami a város felé fújná a kellemetlen szagokat“ – mondta el kérdésünkre, hozzátéve, volt olyan párkányi lakos is, aki szerint bizonyos időszakokban nem szagmentes az ottani környék sem, így aggályosnak tartja a helyszínválasztást.
Hamarosan a képviselők elé kerül
A tisztítóállomás megépítése ügyében sorsdöntő lehet a következő önkormányzati ülés, amelyre még márciusban kerül sor. Ekkor dönthetnek a képviselők a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság kérvényéről, mely szerint megvásárolnák a várostól a meglévő szivattyúállomás melletti telket, hogy ott építhessék meg az új tisztítóállomást.
A polgármester úgy véli, a mostani választási ciklus legfontosabb fejlesztése lenne a víztisztító állomás megépülése. „Vitathatatlan, hogy környezetvédelmi szempontból is halaszthatatlan fejlesztésről van szó, de egyúttal a város jövőjét meghatározó lépésről is. Szükség van a víztisztítóra új lakóparkok építéséhez, új városi és vállalkozói beruházásokhoz is. Alapfeltétel ahhoz, hogy zöld utat kaphassanak a város fejlesztését érintő elképzelések“ – hangsúlyozta Horváth Árpád.
(Csaba Ádám)
(fotók: Halász Béla, Delta)
(Cikkünk a Delta március 5-i számában jelent meg.)
Több év, amíg megépülhet Gútán a szennyvíztisztító
Horváth Árpád: a stabilitásra szavaztak a gútaiak