Július végétől egyre gyakrabban olvasni a hírekben vadgázolás okozta balesetekről. Az ilyen jellegű balesetek komoly anyagi károkat és súlyos személyi sérülést okozhatnak. Arról, hogy mit tehetünk azon kívül, hogy a vadveszélyre figyelmeztető tábláknál lassítunk, mikor milyen állatra számíthatunk és mi a teendő, ha már megtörténik a baj, Sánta Norbert erdőmérnököt, a Komáromi Körzeti Vadászkamara szakreferensét kérdeztük.

„Az autóiskolában azt tanítják, hogy az időjárási körülményeknek, útviszonyoknak és napszaknak megfelelően kell vezetni. Napszakonként pedig figyelembe kellene vennünk az állatok mozgását is, hiszen, ahogy a mondás is tartja, nem az erdőt telepítették az út köré, hanem az út megy át az erdőn – mutatott rá a szakember. – Bele se gondolunk, hogy mennyire feldaraboltuk a vadállomány élőhelyét. A vad egész évben vándorol, de a kora reggeli és az esti időszakban aktívabb. Az állatok bioritmusa azonban fajonként változik, bizonyos fajok, például az őzek, kétórás ciklusban léteznek. Erre egész évben érdemes gondolni. Július végétől, az őzek üzekedésének megkezdésétől viszont fokozottan növekszik a vadátkelés lehetősége, ami növeli a vadbalesetek esélyét. A közlekedésbiztonság szempontjából veszélyes időszak egészen november végéig, a vaddisznók fő párzási időszakának befejeztéig tart, ugyanis szeptemberben a szarvasok, majd később a dámvadak és a muflonok keresik párjukat. Bár a Komáromi járásban a dámvad szabadon nem él, muflon pedig csupán Bajcs és Karva környékén fordul elő, párzási időszakban bármikor felbukkanhatnak az úton, ugyanis az őzek territoriális állatok, ami azt jelenti, hogy az erősebb őzbak kergeti a gyengébb riválisát a sajátjának tartott területről. Ilyenkor az állati ösztön felülír minden óvatosságot. Másrészt, ha ők az út mentén ültetett napraforgó- vagy kukoricaföldeken kergetik egymást, akkor nem számítanak arra, hogy pár méterre már ott az út. Egy pillanat műve, és már meg is történt a baj.”

Keresik a vízforrást

Az erdőmérnök kifejtette azt is, hogy a járásunk nyugati felén a kialakított öntözőcsatorna-rendszernek köszönhetően a vadállomány és a madarak hosszan tartó szárazság idején is kellő mennyiségű ivóvízhez tudnak jutni. Ellenben a Dunamocs, Dunaradvány, Marcelháza, Madar, Bátorkeszi, Karva környékén több részre tagozódó, többezer hektárnyi terület van, ahol nincs más természetes vízforrás, mint a Duna. Ettől azonban elvágta őket a Komárom és Párkány között vezető 63-as főút. Míg az apróvad nem képes vízforrás után kilométereket vándorolni, a nagyvad csak úgy jut ivóvízhez, ha átkel az úton. Másrészről a vad vízszükségletének egy részét tudja fedezni úgy is, hogyha harmatos, lédús növényeket fogyaszt. Ez azonban nagy szárazság idején, amikor a növények víztartalma is jelentősen lecsökken, nem működik. A vad ugyanúgy szenved a szárazságtól, mint az emberek. A vadászok itatókat létesítenek számukra. Azok a lakosok, akik szeretnének ebben segíteni a vadásztársaságoknak, náluk jelentkezhetnek. De sokat jelent az is, ha a kertekbe legalább a madarak részére tesznek ki itatókat, mégpedig magas helyre, hiszen gondolni kell a macskákra is, amelyek ragadozó állatok.

A vadgázolást minden esetben jelenteni kell

„Az elmúlt években a nagyüzemi mezőgazdasági kultúra megváltozása nagyban megváltoztatta járásunkban is a táj ökoszisztémáját. Jelentős mértékben elszaporodtak a vaddisznók és a szarvasok, ami korábban nem volt jellemző, ebből fakadóan az ilyen jellegű balesetek száma növekedhet. Ha átszalad előttünk bármilyen vad, érdemes figyelni, nem követik-e őt a többiek, ugyanis az őzek, vaddisznók és szarvasok hajlamosak csapatokba verődni. Magyarországon nem egyszer száz fős csapat tartotta fel a forgalmat. Ez a jelenség általában akkor fordul elő, ha az emberek megzavarják őket” – fejtette ki Sánta Norbert.

Azt azonban érdemes tudnunk, hogy a vadgázolást minden esetben be kell jelenteni elsőként a rendőrségnél, hiszen ez közúti balesetnek minősül, akik értesítik az illetékes vadásztársaságot. Ha a sofőr nem jelenti a balesetet a hatóságoknak, és az elpusztult vadat magával viszi, vadorzás vétsége miatt büntetőeljárás indulhat ellene, amiért akár letöltendő börtönbüntetésre ítélhetik.

Vezessünk tehát óvatosan, s vigyázzunk magunkra és a vadon élő állatokra!

JN.