A komáromi extraligás röplabdázók javában élvezik a nyári szünidőt, a felkészülés csak augusztus elsején kezdődik el. Az előző szezon látszatra talán nem hozta azt, amit az utóbbi években elkényeztetett szurkolók elvártak volna, a klub mégis fontos évadot tudhat maga mögött. Ferencz Lászlóval, az egyesület vezetőjével vettük górcső alá a 2022/23-as szezont, és természetesen beszélgettünk a jövőről is.

• Az elmúlt szezon látszólag csalódást keltőnek tűnhet, de több szempontból mégis sikeres évet zárt a klub. Egyetért?

– Abszolút. A két, egymás után megnyert bajnoki címet követően úgy gondoltuk, ideje frissíteni a csapatot. Tavaly nyáron hat, többségében tapasztalt játékostól is megváltunk, és idehoztunk nyolc fiatalt. Ez persze magában hordozta annak a lehetőségét is, hogy nem feltétlen érünk majd el olyan látványos sikereket, amikhez hozzászokhattunk.

• Miért döntött a klub a vér-frissítés mellett?

– Esélyt szerettünk volna adni a fiataloknak, az élet is erről szól. A 35 pluszos játékosokban már nem igazán van meg a fejlődés lehetősége, miközben ifjabbak a vonal mellett várnak a lehetőségre. Ha szeretnénk előbbre jutni, akkor az ilyesmit meg kell lépni. Úgy éreztük, hogy a két bajnoki cím után váltani kell, még akár az eredmények árán is.

• Az újonnan érkező fiatalok többsége azonban egyelőre még nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Mennyi idő kellhet ahhoz, hogy beérjenek, hogy elérjék a kellő szintet?

– Ez függ magától a játékostól is. Két fiataltól, Gabkotól és Turčánitól egyébként már elbúcsúztunk. Ez azonban teljesen normális, hiszen nem válhat be minden egyes igazolás. Bizakodtunk, hogy egy év alatt egy jó edző mellett kijön belőlük, ami bennük van, de egyelőre ez nem így történt. De van jó példa is, például a klubunkban nevelkedő Pati-Nagy Simon, aki egy remek adottságú, fanatikus játékos. Igaz, jelenleg sérült, de jól halad a rehabilitációja. A fiatalítás egyébként egy roppant összetett munka, ahol az edzőknek is komoly felelősségük van mentális és fizikai téren is.

• Apropó edzők. Gabriel Chochoľaktól a klub szintén elbúcsúzott, helyét pedig egy nemzetközileg is elismert szakember vette át.

– Sajnos a szlovák kupadöntőben történtek – Maroš Kasperkevič ominózus sérülése és a döntő elvesztése – padlóra küldték a csapatot. Megtört az edző is, megszűnt a kémia, és már többé nem sikerült mentálisan visszakerülni arra a szintre, ami a sikerek eléréséhez kell. A kulcsjátékosunk elvesztését nem sikerült pótolni, ami pedig a kupadöntőt illeti, ott szörnyű pillanatokat voltunk kénytelenek átélni, hiszen egy megnyert meccset veszítettünk el, a játékosok pedig végül a pálya szélén zokogtak.

• Mit kell tudni az új mesterről?

– Richard Vlkolinský teljesen véletlenül csöppent közénk, mikor még nem is kerestünk új edzőt. Egy olyan emberről van szó, aki a Homonnával három bajnoki címet is megnyert, és több válogatott játékost is ő fedezett fel és nevelt ki, köztük olyanokat, akik ma nálunk játszanak. Legutóbb Ostraván volt edző, de a klubban anyagi problémák akadtak, és megváltak tőle. Amikor ezt megtudtam, felhívtam telefonon, és megkértem, hogy jöjjön el Komáromba, és szakmai szemmel vizsgálja át az egész klubot a legkisebbektől a legnagyobbakig, beleértve az edzőinket is. Bátorítottuk, hogy legyen kritikus és őszintén mutasson rá mindenre, ami esetleg nem jól működik. Többször is lejött, valamennyi csapatunkat végigvizsgálta, kísérte, figyelte őket, jegyzetelt és küldte nekünk a szakvéleményét.

• Hol látta a legnagyobb gondokat?

– Az extraligás csapatnál. Mellesleg az akkori edzőnkkel jó viszonyt ápolt, és próbált neki is segíteni a meglátásaival, de Gabriel Chochoľak inkább a maga útját járta. Amikor aztán tarthatatlanná vált a helyzet, felkértük Vlkolinský urat, hogy vegye át az extraligás csapat irányítását, mellette pedig az utánpótlás koordinálását.

• Kik távoznak és kik érkeznek az extraligás csapathoz?

– Augusztus elsején kezdődik a felkészülés, és elmondhatom, már most mindenkivel meg van kötve a szerződés azok közül, akikkel számolunk a jövőben. A korábban említett fiatalokon kívül egyetlen távozónk van, Lukas Sarek, de őt alapjában véve is csak egy évre hoztuk ide. A csapat magja tehát megmarad, sőt, Peter Mlynarčík is visszatér hozzánk. Egyetlen teljesen új játékost szerződtettünk, mégpedig Kanadából. Sajnos nem találtunk olyan szlovák ütőjátékost, aki számunkra elérhető lett volna, ezért kellett külföldön körülnéznünk. Ami viszont örömhír, hogy 5 saját nevelésű komáromi játékos folytatja a felnőtt csapatban.

• Ezek szerint erősödik az extraligás alakulat?

– Véleményem szerint igen, de a bajnokság is magasabb színvonalúnak ígérkezik, ráadásul az ellenfeleink létszáma is nőni fog. Természetesen vannak olyan információink is, melyek szerint a riválisaink komoly erősítéseket folytatnak, úgyhogy viszonylag jó bajnokságra van kilátás.

• Mi a helyzet a klub többi csapatával? Milyen sikerekről tud beszámolni?

– A juniorok bejutottak az országos döntőbe, ami egy fantasztikus eredmény, mondhatni történelmi siker. Ugyan még érmet nem sikerült szerezni, de már ott voltunk a közelében. Ez is jelzi, hogy a komáromi röplabdának van utánpótlása, nagyon tehetséges és ígéretes játékosokkal. A női felnőtt csapatunk az első ligában a második helyet szerezte meg, ennek is nagyon örülünk. Sikeresen folytatódott a MOK – Mini Open for Kids bajnokságunk is, ahol az alapiskolák alsó tagozatait látogató kis röplabdások mutathatták be tudásukat. A június elején tartott döntőben közel 300 gyerek volt jelen, és 5 pályán mérték össze tudásukat. Fontos még megemlítenem, hogy klubunk aktív a környező falvakban is, így összesen közel 800 gyermeket tudunk felmutatni, akik valamilyen formában kötődnek hozzánk. A tanárokkal is foglalkozunk, hogy a lehető legjobb minőségben tudják nekik oktatni a röplabdát.

• Térjünk vissza az extraligára! Mik a célok a következő szezonra?

– Igyekszem optimistán nyilatkozni, bár sok minden múlik azon is, mekkora költségvetéssel tudunk majd dolgozni. Az extraligában egyértelműen visszatérnénk a legjobbak közé, a kupát pedig szeretnénk megnyerni. Mindezek mellett a nemzetközi megmérettetésekről sem mondtunk le, és remélhetőleg a Challenge Cup-ban el fogunk tudni majd indulni, így ismét színvonalas röplabdát, neves ellenfelet hoznánk Komáromba. A MEVZA ligában is remek tapasztalatokat gyűjtöttünk tavaly, kis híján a Final Fourba jutottunk, ezért idén is szerepelnénk ebben a bajnokságban is. Idén ugyan értek minket kudarcok, de hiszek abban, hogy ezek is szükségeltettek ahhoz, hogy erősebben jöjjünk ki belőlük. A motivációnk megvan, a többit pedig meglátjuk.

Kovács Dávid