Az első reakciók alapján a vízügyi törvény múlt héten tárgyalt módosításaival Robert Fico kormánya visszavág a déli régiónak Andrej Kiskáért. Az eddig ingyenes öntözővízért fizetni kellene, de az ivóvíz kivitele is felmerült. A törvénymódosítás előírná a csatornarendszerre történő kötelező csatlakozást is, ami szintén sok család pénztárcáját terhelheti meg.

A szlovák törvényhozás a múlt héten kezdte meg a vízzel kapcsolatos törvény tárgyalását. A széles területet felkaroló szabályozást a Peter Žiga (Smer-SD) miniszter által vezetett környezetvédelmi tárca terjesztette be. A javaslatok közt több módosítás szerepel, bizonyos részek komoly vitát váltottak ki. Néhány esetben a kormány már meghátrált, de úgy tűnik, a törvény legnagyobb vesztesei a déli régió gazdái lesznek, akiket még nehezebb helyzetbe hoznak.

A leghangosabb véleménycsere arról a részről alakult ki, amely elméletileg kiskaput nyit az ivóvíz kivitelének az országból. Bár a szabályozás a későbbiekben is a kormány jóváhagyásához kötötte volna a kérdést, azonban törvényileg már lehetőség nyílt volna az exportra. A javaslat kapcsán felhördült az ellenzék és más szervezetek is. A Híd párt részéről Csicsai Gábor képviselő fogalmazta meg az aggodalmakat, mondván, ezzel a módosítással a kormány előkészíti a terepet a víz kivitelére. Az MKP részéről Farkas Iván alelnök reagált, aki szerint a Fico-kormány elherdálná a „jövő kőolaját”, amelyben különösen a csallóközi régió gazdag. Határozottan tiltakoztak az ilyen jellegű „paradigmaváltás” ellen, amely során magáncégek szállíthatnak ki az országból egy közvagyont.

Robert Fico kormánya később meghátrált a heves tiltakozások miatt. A vita során már egy új javaslattal álltak elő, amely alkotmányban rögzítené a víz exportjának tilalmát. A kormány gyorsított eljárásban akarta elfogadni az alkotmánymódosítást, amely teljes körű tiltást vezetne be az ivóvíz, a csővezetékeken keresztül vagy tartálykocsikban szállítható ásványvíz és a geotermális vizek kivitelére. Kivételt csupán a palackozott ásványvíz jelentene, és a tilalom csak abban az esetben volna feloldható, ha valamilyen humanitárius helyzet indokolja.

A gazdákon verik el a port Kiska miatt?

A törvény másik vitás része elsősorban a déli régiót érinti, ebből adódóan a kritika a magyar vonatkozású pártok soraiból volt a leghangosabb. A javaslatcsomag része, hogy az eddig ingyenes öntözővízért a gazdáknak fizetniük kellene. Az ország földrajzi adottságait tekintve nem nehéz megállapítani, hogy ez a változás melyik térséget érintené, és hogy kiket sújtana a leginkább. Csicsai Gábor parlamenti képviselő egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez Fico bosszúja Kiskáért.

A Delta kérdéseire válaszolva Csicsai Gábor hozzáteszi, hogy itt egy elvi kérdésről van szó, most egy alacsonyabb összeggel bevezetik a fizetős rendszert, később pedig az emelések már gond nélkül mehetnek. A képviselő szerint az EU-ra mutogató kormány érvei csak kibeszélésnek felelnek meg, miszerint az Unió miatt kellene fizetőssé tenni az öntözővizet, mert ez a feltétele a támogatások folyósításának. „A kormány rosszul képviselte a gazdák érdekeit, képtelenek voltak elmagyarázni a helyi érdekeket, és most a gyenge érdekképviseletnek a gazdák isszák meg a levét. Bár sokszor kételkedünk a szabályozások miatt, de Brüsszelben sem hülye emberek ülnek, megértik, ha valós érvekről van szó. Ezért viszont lobbizni kell, megfelelő módon el kell tudni magyarázni. A kormány tárgyalóit viszont nem érdekelte a téma és úgy is képviselték” – fejtette ki Csicsai.

A Híd politikusa szerint a kormány veri a mellét, hogyan segít a gazdáknak, ugyanakkor más úton megsarcolja őket. „Ez egy beteg dolog, az egyik oldalon adnak uniós pénzeket, de a másikon meg visszaveszik az államkasszába.” Csicsai meglátása szerint elég ránézni Szlovákia térképére, hogy tisztán lássuk, kikről szól ez a történet. „Ez egy visszavágás Andrej Kiskáért, mivel pont azok a régiók az elszenvedői, ahol Fico leszerepelt.” Mivel nem egy országos jelenségről van szó, s csak egy régiót érint igazán, a szakmai érdekképviseletek sem igazán harcolnak ez ellen. Az agráriumot képviselő csoportok ugyan tudják, hogy ez nem jó, de függenek az állam által folyósított támogatásoktól, így nem emelik fel a hangjukat – mutat rá a politikus. „A víz ráadásul így is, úgy is lefolyik a folyókon. Ha a gazdák kiöntözik, azzal újra a természetbe kerül vissza.”

Farkas Iván, az MKP politikusa így fogalmazott: „Az utóbbi években nemcsak az időjárási viszontagságok, a kormányok intézkedései is nagyban sújtották a gazdákat. Az eddigi intézkedéseket megfejelve, ez a javaslat komoly érvágást jelent a mezőgazdaságból élőknek, hiszen a globális felmelegedés, az intenzív klímaváltozás következtében nem csupán a gyümölcsöt, zöldséget termesztők, hanem a gabonatermelők is egyre inkább arra kényszerülnek, hogy öntözzék a terményeiket. Súlyos intézkedés ez, amely alaposan megnöveli az ország déli járásaiban gazdálkodók költségeit, alapvetően rontja helyzetüket, konkurenciaképességüket.“

Amennyiben a parlament a vita után ősszel elfogadja a módosítást, úgy 2017-től lépne érvénybe az öntözővíz díjkötelezettsége. Ezt Csicsai ugyancsak elhibázottnak tartja, mivel nem alkalmazkodik az EU költségvetési időszakaihoz. „Amennyiben 2020-ra kerülne ez a dátum, úgy még a kormánynak lehetősége volna korrigálnia a hibáját és újratárgyalni azokat az érdekeket, amelyeket rosszul képviseltek“ – fogalmaz Csicsai.

Sok család pénztárcáját érintheti a kötelező csatlakozás

Ugyancsak az új vízügyi törvény részét alkotná az az EU által szorgalmazott javaslat, hogy a kiépülő vagy már meglévő kanalizációs rendszerre kötelező lesz a csatlakozás. Több településen látható, hogy jelentős támogatással építik ki a csatornahálózatot, azonban az érintett lakosok nem sietnek a rácsatlakozással, a legtöbb újonnan létrehozott kanalizáció esetén csupán 20 százalék jelezte ez irányú szándékát. Ha viszont módosítják a törvényt, kötelező lesz a csatlakozás.

Csicsai Gábor szerint a korábbi elhibázott lépések miatt ez a módosítás jelentősen belenyúlhat több család zsebébe. Korábban a kanalizációs rendszerek építésének kiírásait elrontották, emiatt kellene majd a lakosoknak fizetnie. „A kiírás szerint a csatornarendszert csupán a házak kerítéséig építik ki, és onnan már az érintett család kötelessége rákötni a rendszerre. Mivel itt akár több méter vezetékről és technikai kiegészítőkről is szó van, ezért a családokra eső terhek 150-től akár 500 euróig is terjedhetnek“ – magyarázza a képviselő. Meglátása szerint, ha az előző Fico-kormány másként írja ki a rendszer építésének feltételeit, akkor azokat minden háztartásba bekötötték volna, és nem terhelték volna költségekkel a családokat. „Eddig sokan egyszerűen mellőzték a csatlakozást a rendszerre, de a törvénymódosítással ez most kötelező lesz, és a kormány a lakosokon veri le a korábbi figyelmetlenséget“- teszi hozzá Csicsai Gábor. A Híd javaslata szerint a kormánynak a Környezetvédelmi Alapból (Envirefond) kellene támogatást nyújtani a lakosoknak, hogy segítse a kötelező csatlakozással járó költségeket.

A módosított víztörvényt a parlament első olvasatban a múlt héten már elfogadta, ha ősszel is rábólint a kormánypárti többség, az öntözővíz fizetőssé tétele, továbbá a kötelező csatlakozás a kanalizációs rendszerhez is törvénybe kerül. Ugyancsak nyár után szavazhat a parlament az ivóvíz exportja kapcsán felmerülő alkotmánymódosításról.

(Keszegh Béla)

(cikkünk július 14-i számunkban jelent meg)