Zöld válasz: A műanyagok szelektálása egyszerű

Egy átlagos Európai Uniós polgár egy év alatt 480 kg szemetet termel. A helyi adatok is közelítenek ehhez a hatalmas mennyiséghez, azzal kiegészítve, hogy a környéken a 20%-ot nem igazán haladja meg a szelektálás aránya. Sorozatunk elkövetkezendő részeiben az újrahasznosítása helyes gyakorlatát szeretnénk megmutatni.

reuse1

Az, hogy rengeteg szemetet termelünk, tény. Ahogy az is, hogy ez a mennyiség a fogyasztásunk csökkentésével csökkenthető, ahogy ezt már az előzőekben is bemutattuk. Ez egy nehéz lépés egy ember életében, hisz az egész társadalmunk a fogyasztás ösztönzésén alapul.

Ha már fogyasztunk, tegyük azt ésszerűen, például keressük a fenntartható módon előállított, újrahasznosított anyagból készült termékeket. Ha pedig szemetünk képződik, szelektáljuk azt. Fontos tudatosítani, hogy onnantól, hogy a műanyagot a sárga kukába dobtuk, nem szemétnek számít, hanem nyersanyagnak.  Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szelektált „szemétnek” tisztának kell lennie, hiszen újabb termékeket készítenek belőle.

Mi is a műanyag valójában? Vajon hányan tudják, hogy kőolajból készül? Azzal már sokkal többen találkoztak, hogy a kőolaj egy nem megújuló energiaforrás, ami azt jelenti, hogy véges mennyiségben áll rendelkezésünkre. Ezért is fontos, hogy próbáljuk elkerülni a vásárlásainkkor az abból készült termékeket.

A műanyaggal több gond is van, elsősorban a mennyisége. Minden évben annyi műanyagot állítanak elő a világon, mint az egész emberiség súlya. Mivel műanyagokat a hatvanas évektől gyártanak ilyen mennyiségben, ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban a Földön súlyában ötvenszer annyi műanyag van, mint ember. És itt el is érkeztünk a következő problémához: a műanyag lebomlásához. Óriási számokat hallunk, mikor arról beszél valaki, hogy melyik műanyag termék mennyi idő alatt bomlik le. Ma már tudjuk, hogy ez egy nagyon becsapós kifejezés. A műanyag ugyanis nem bomlik le. Icipici darabokra töredezik, amelyeket mikroműanyagoknak hívunk. Ezek az apró részecskék szemmel láthatatlanok, és bekerülnek mindenhova. A talajvízbe, a felszíni vizekbe, az állatokba, és bizony, még a mi szervezetünkbe is. Sajnos eddig még nem sikerült olyan szervezetekre bukkanniuk a tudósoknak, amelyek lebontanák a műanyagot. Feltételezés szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Ez nem egy nagyon merész kijelentés, hanem egy nagyon is elképzelhető és sötét jövő, ugyanis már most hatalmas kiterjedésű szemétszigetek úsznak óceánjainkban. A Csendes óceáni szemétsziget például 50 szlovákiányi méretű, és ez csak egy a sok közül.

De fontos tudni, hogy minden ember tehet ennek a folyamatnak a lassulása érdekében, és mindenkire szükség is van ahhoz, hogy megőrizzük a környezetünket ebben a formájában, ahogy ismerjük és szeretjük.

Az általunk megtermelt szemét szelektálása egy megfelelő első lépés lehet. Nem kell mást tennünk, mint:

• figyelnünk arra, mit veszünk és mennyit,

• a szemetet szelektáltan gyűjteni,

• a szelektált szemetet tisztán kidobni,

• beszélni erről otthon és a környezetünkben.

A műanyagok szelektálása nagyon egyszerű dolog. Minden tiszta, egyfajta anyagból készült dolog mehet a sárga kukába. Egyes településeken a Tetrapak és fém is a sárga kukában gyűlik. Ha nem vagyunk biztosak abban, nálunk ez hogy működik, kérdezzünk rá a községházán, vagy keressük fel a település honlapját.

Viszont van pár dolog, amivel vigyázni kell, és inkább kerüljük a vásárlását is. Ilyenek a több, különböző anyagból álló csomagolások, mint például:

a „csipszes” vagy fűszeres zacskók, fogkrémes tubusok, ezeknek a belső rétege fém, a külső műanyag, és ezek egymástól nem elválaszthatóak. Ilyen továbbá a kávék vákuumos csomagolása, a CD-k, DVD-k, magnó- és videókazetták.

Szintén kerüljük a vásárlását az egyszer használatos műanyagoknak, mint például a szívószálak, vékony műanyag zacskók, fülpiszkálók, lufik tartó pálcája, műanyag evőeszközök, poharak, tányérok. Egyéb érdekességek mellett nagyszerű, többször használatos alternatívákat mutatunk a következő rovatban.

Szegi Aranka

Kapcsolódó cikkeink:

Zöld válasz: Miért fontos az újrahasznosítás?

Zöld válasz: A felelősségteljes szemétkezelésről

Zöld válasz: Tudatos vásárlás, kevesebb szemét

Top