Zöld válasz: Biológiai sokféleség a fenntartható jövőért

Tudományosan igazolt állítás, miszerint az emberiség a járványt önmagának köszönheti. Elsőre ijesztőnek hathat, de ha mögé nézünk, láthatjuk, mire alapozzák a jelenkor tudósai eme állításukat.

Az emberiség olyan mértékig rombolta le a természettel való viszonyát, és ezzel párhuzamosan saját környezetét, aminek elkerülhetetlenül ez lett a következménye. Ha megnézzük a világon megjelenő fertőző betegségeket, láthatjuk, hogy körülbelül négyhavonta újabb betegségek ütik fel a fejüket, amelyek háromnegyede az állatokról terjed át az emberre. Ezt a jelenséget a biodiverzitás csökkenésével magyarázhatjuk, amely az emberi tevékenység során olyan mértékben csökkent, hogy a természet egyre kisebb helyre szorul, korlátozódik. Egyes tudósok egyenesen azt állítják, hogy a sokszínűség elvesztése minden, klímaváltozással kapcsolatos ökológiai probléma alapja!

A biodiverzitás az, ha többfajta növény és állat él együtt, és ezzel kisebb a lehetősége a végzetes katasztrófáknak, betegségeknek, és a kórokozóknak is nehezebb dolguk van, mivel sokkal több a kapcsolódás – kölcsönhatás a fajok közt. Egy szó, mint száz: annál stabilabb egy rendszer, minél sokszínűbb. A biodiverzitás csökkenésének, és egyben a természeti környezet rombolásának egyik legjelentősebb tényezője az erdőirtás. Ahogy egyre több helyen vágják ki az erdőket amiatt, hogy újabb szántóföldhöz jussanak, egyre több kapcsolat jön létre a potenciális vírushordozó vadállatokkal. A csökkenő élettér miatt a vadállatok közelebb kényszerülnek az emberekhez, a növekvő népesség miatt pedig az emberek is közelebb kényszerülnek egymáshoz, egy fertőző betegség így az irtások terjedésével egyre nagyobb járványveszélyhez is vezethet.

Jöjjön pár adat annak szemléltetésére, hogy milyen szintű a baj a világ bioszférájában:

• 10 000 évvel ezelőtt a szárazföld 42 %-án erdő volt (Kárpát-medencében 80 %). Ma ez a szám 8 %, Európára vonatkoztatva 0,3 %.

• A szárazföldek 50 %-án teljesen megsemmisítettük a természetes növénytakarót.

• Az erdőterületek csökkenése az 1990-es években 9,4 millió hektár volt éves szinten, 2019-ben ez a szám már 11,9 millió hektár/év.

Ezeket az adatokat csak megerősíti, amit már pár éve tudunk: a földtörténet 6. nagy kihalási krízisében vagyunk, legalább olyan mértékű fajpusztulás van napjainkban, mint a dinoszauruszok kihalása volt. A következő 50 évben előreláthatóan annyi emlősfaj fog kihalni, hogy a jelenlegi biológiai sokféleséget 3 millió év alatt sem lehet visszaállítani. A becslések ijesztőek, az állatfajok 75 százaléka kihalhat néhány ember élettartama alatt. A fajok drasztikus csökkenésének 4 oka van. Az élettérvesztés, a vegyi anyagok használata, az invazív fajok megjelenése és a klímaváltozás.

Fontos tudatosítanunk, hogy mindenki tehet ez ellen a jelenség ellen, ugyanis nem a Föld, hanem a saját jövőnk megmentése a célunk. Termesszünk például a pázsit helyett zöldséget, gyümölcsöt, vessünk méhlegelőt, tele mézelő növényekkel. Mindig legyen a környezetünkben virágzó növény, ami csábítja a rovarokat. A rovarokkal visszatelepülnek kertünkbe a madarak is, s így magunk alakítjuk ki a természettel összhangban működő fenntartható rendszerünket, amely tele lesz élettel. Merjünk belevágni!

Szegi Aranka

Kapcsolódó cikkeink:

Zöld válasz: A 21. század szemete

Zöld válasz: A gyermekeké a jövő

Zöld válasz: Fenntartható élet

Zöld válasz: Permakultúrás szemlélet

Zöld válasz: Az vagy, amit megeszel

Zöld válasz: Terítéken az ételpazarlás

Zöld válasz: A legjobb háziállatok

Zöld válasz: A műanyagok szelektálása egyszerű

Zöld válasz: Miért fontos az újrahasznosítás?

Zöld válasz: A felelősségteljes szemétkezelésről