Válságos időket élünk. Mindenki temperamentuma és belátása szerint reagál az eseményekre, amelyek a környezetünkben történnek. Nekem a permakultúra egy központi vezérelv az életemben, és azt szeretném, ha egyre inkább behálózná az életünket. Megosztom, miért. 

A permakultúrás rendszereket a legtöbben a kertészetből ismerik. Ez nem véletlen. A permakultúra egy olyan tervezési módszer a kertészetben, ahol egész ökoszisztémákat tervezünk. Fontos benne a természetközeliség, a növénytársítások, a vegyszermentes gazdálkodás, a komposztálás. Ez az első vonala, ami szembe jön velünk. Ha kicsit mélyebbre megyünk a kertészeti részében, választ kapunk a miértekre.

Természetközeli módszer, mert a természetben csak önfenntartó rendszerekkel találkozunk (pl. erdő, rét), és mi is erre törekszünk. Érdekességnek számít, hogy permakultúrás szemlélet az embert is a természet részeként kezeli, ami azt jelenti, hogy a tervezésnél számításba vesszük az ember igényeit is.  Fontos a fajok sokszínűsége, mert így tudunk stabilitást teremteni, a stabilitás pedig azért fontos, hogy a rendszerünk minél ellenállóbb lehessen. Gondoljunk csak bele, mennyire fogékony egy bizonyos betegségre egy olyan kert, ahol sok fajta növény lakik, összehasonlítva egy olyan szántófölddel, ahol csak kukorica van. Nem véletlen, hogy ma már elképzelhetetlennek tűnik a nagy mezőgazdasági területek vegyszermentes művelése. A permakultúrában a legnagyobb prioritása a talajnak van, ezért komposztálunk. A korábbiakban már olvashattak a komposztálás áldásos hatásairól ebben a rovatban, ezek közül talán a termőtalaj képzése a legfontosabb. Ez azért van így, mert termőréteg nélkül képtelenek vagyunk értékes táplálékot termelni egy bizonyos területen. A termőréteg pedig sokkal nagyobb mértékben pusztul, mint ahogy épül, tehát nagyon fontos dolgunk a talajképzés, amit komposztálással érünk el.

A permakultúrás tervezés zónatervezés. Ez azt jelenti, hogy a környezetünket zónákra osztjuk. Eldöntjük, mi számunkra a fontos. A hozzánk legközelebb eső zónába olyan növényeket telepítünk, amelyek szükségesek a mindennapjainkhoz. Ahogy egyre távolodunk az embertől, egyre ritkábban használt növényekkel találkozunk.

Eddig csak a növényekről volt szó, de gondoljunk bele, milyen lenne az életünk, ha mint életfilozófiát követnénk ezt. Eldöntenénk, hogy ki és mi számunkra az igazán fontos, és csak azt engednénk közel magunkhoz. Szerintem sokkal könnyebb és szebb életet élhetnénk, olyan értékrendszer mentén, amely valódi értékeket tartalmaz.

A permakultúrának három alapelve van. Gondoskodás a földről, gondoskodás az emberekről és  a javak egyenlő elosztása. Gondoljunk bele, az ilyen bizonytalan időkben mi az, ami segíthet bennünket megtartani a realitásérzékünket és az emberi kapcsolatainkat. Nekem ez egyértelműen a permakultúra.

Sokszínűség – stabilitás – biztonság – gondoskodás – fenntartható élet.

Végezetül a permakultúra atyjától idéznék egy mondatot: „Bár a világ problémái egyre bonyolultabbak, a megoldások továbbra is zavarba ejtően egyszerűek.” (Bill Mollison)

Gondolkodjunk, cselekedjünk és éljünk felelősségteljesen, így gondoskodhatunk a földről és saját magunkról is.

Szegi Aranka

Kapcsolódó cikkeink:

Zöld válasz: A legjobb háziállatok

Zöld válasz: A műanyagok szelektálása egyszerű

Zöld válasz: Miért fontos az újrahasznosítás?

Zöld válasz: A felelősségteljes szemétkezelésről

Zöld válasz: Tudatos vásárlás, kevesebb szemét

Zöld válasz: Hogy lesz egy csapásra kevesebb szemetünk?