Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a kukában, ami az összes legyártott élelmiszer harmada. Mindeközben 820 millió ember éhezik a világban.

Az élelmiszer-előállítás az egyik leginkább környezetszennyező iparág. Kezdve a mezőgazdasággal, folytatva a feldolgozóiparral, szállítással, raktározással és eladással. És ennek a hosszú láncnak a végén a felhasználók, azaz mi állunk. A fogyasztói társadalom fő jellemzője a mértéktelen fogyasztás, ami természetesen az élelmiszerekre is vonatkozik. Az élelmiszerpazarlás adja az üvegházhatású gázok 8 százalékát. A szemétdombokon a legtöbb szemetet az ételek teszik ki. 

Kivel ne fordult volna már elő, hogy megvett egy szép, mosolygó almát, amit aztán nem evett meg, és megromlott? Vagy vettünk egy csomag túrót, mert azt terveztük, hogy abból főzünk majd, de közben változott a terv, a túróról pedig megfeledkeztünk? Sajnos, a legtöbbet a háztartások pazarolnak. A teljes kidobott ételmennyiség – ami Szlovákiában 160 kg/fő/év! – több mint 50 százaléka a háztartásokból kerül ki. Természetesen ehhez a hatalmas számhoz hozzájárulnak az éttermek és a boltok is, de már vannak követendő jó példák. Egy csehországi étteremben például naponta 5-10 kg ételt dobtak ki, ami leginkább köret volt, így büntetést vezettek be ennek elkerülése érdekében. A vendégek svédasztalról választhatnak köretet, ha pedig így is marad a tányéron étel, 2 euró plusz díj kerül fel a számlára. Amióta ezt a módszert bevezették, minimalizálódott náluk az ételhulladék.

Ahhoz, hogy az otthonunkban is csökkenthessük a kidobott étel mennyiségét, elsősorban tudatosan, felkészülve menjünk vásárolni, olyan listával, amelyet aztán be is tartunk. Tervezzünk menüt, hogy tudjuk, mit és mennyit vásároljunk.

Legyünk tisztában az élelmiszerjelölésekkel. Szlovákiában két jelölést használnak az élelmiszerek eltarthatóságára. Ezek a következők:

• Minőség-megőrzési idő (Minimálna trvanlivosť): A minőség-megőrzési idő lejárata után – számolva a minőségveszteséggel – rövid ideig még fogyasztható az adott élelmiszer.

• Fogyaszthatóság (Dátum spotreby): A fogyaszthatósági idő lejárata után a terméket forgalmazni tilos, és elfogyasztani sem ajánlott, mert az megbetegedést okozhat.

Ha menütervezés nem az erősségünk, akkor a már elkészített és el nem fogyasztott ételből készítsünk másfajta ételt (pl. sült csirkéből szendvicset, salátát). A maradékot pedig ne a kukába, hanem a komposztra dobjuk!

Nagyon nehéz ellenállni a boltok polcain sorakozó hatalmas mennyiségű árunak. Szinte olyan hatást kelt az emberben, mintha végtelenül és örökké rendelkezésünkre állna. Ez sajnos nem így van, és ha így folytatjuk, egyre kevésbé lesz így. Az ökoszisztéma stabilitása a fajok sokszínűségén alapul. A sok élelmiszer előállításához azonban sok erdőt kell kivágni, sok ivóvizet és energiát kell felhasználni, és mivel csak nagyon kevés fajta élelmet fogyasztunk, csökken a Földön a fajok sokszínűsége.

Tegyünk azért, hogy ez az érzékeny rendszer még sokáig fenntartható legyen, például azzal, hogy nem dobunk a kukába ételt!

Ha kérdésük, témajavaslatuk van, vagy szeretnének hozzánk csatlakozni, keressenek minket a kompakt.komarom@gmail.com e-mail címen!

Szegi Aranka

Kapcsolódó cikkeink:

Zöld válasz: Permakultúrás szemlélet

Zöld válasz: A legjobb háziállatok

Zöld válasz: A műanyagok szelektálása egyszerű

Zöld válasz: Miért fontos az újrahasznosítás?

Zöld válasz: A felelősségteljes szemétkezelésről

Zöld válasz: Tudatos vásárlás, kevesebb szemét

Zöld válasz: Hogy lesz egy csapásra kevesebb szemetünk?